aimusic.one

Lelkembe szúr egy rideg érzés...
A vereségtől való hideg rettegés...
Hisz oly sokszor voltam már oly közel...
De a végén mindig csak a talaj ölel...

A győzelemre erőmből sosem futott,
Jun-júsóból pedig már nekem hét is jutott,
Ám a legvégén... óh.... megremegek...
A dohjó alján fekszem... de nyugalmat nem lelek.....

MIÉRT!? ÓH?! SORS, MIÉRT TESZED EZT VELEM?
Számomra újra meg újra csak vereség terem!
Pedig erőm, technikám, és testem adott...
Takayasu vagyok, nyerek még jun-júsót, hatot...